A 4 dolog amire használhatod a teafaolajat.

Pár szó a teafáról

A teafaolaj eredetileg Ausztráliából származik, ahol az őslakosok évezredek óta használják gyógyításra. Rendkívül sokoldalú, elsősorban fertőtlenítő és gombaölő hatása miatt érdemes kipróbálni.

A teafa vagy botanikai nevén a Melaleuca alternifolia egy antiszeptikus, antibakteriális, gombaellenes és vírusellenes tulajdonságokkal rendelkező növény. A fa vadon nő Ausztráliában, és most már egyre több helyen művelik, mivel felismerték a benne rejlő előnyöket. Persze azt fontos tudni, hogy a teafalajat sosem szabad belsőleg fogyasztani, akárki akármit mond. Csak külsőleg használni, mert csak így tud előnyöket kifejteni. A teafaolajnak éles, tiszta illata van, és természetes gyógyító tulajdonságainak köszönhetően nyugtatja a bőrt.

 teafaolaj elfogyasztva toxikus, mérgező hatású. Bőrödön azonban nagyon erős gyógyító hatást tud kifejteni.
A Toxikus mivoltáról a Cikk végén találsz infomációt, mert fontos, hogy ezt is tudd!

1. Teafaolajjal a testszag ellen

A teafaolajos szappanok és tusfürdők segítenek eltüntetni a testszagot.  A teafaolajos szappanokkal való fürdés csökkenti azon baktériumok számát, amelyek testszagokhoz vezetnek. A teafaolajos szappanoknak élénkítő hatása is van, így a friss üde arcbőrhöz is hozzájárul.
Sőtt, a folyékony késítményeket sampontként is fel lehet használni, az teafáta mosóporhoz csepegtetve pedig friss, üde illatot adhatunk a ruhaneműnknek.

2. Zsíros, korpás haj ápolására is jó

10 ml samponhoz 2 csepp illóolaj elegendő.
Ezt teheted rögtön a kezedbe hajmosáskor, nemkellelőrekikeverni. Cseppentés után a szokásos módon mosd meg a hajad.
A habos sampon és illóolaj egyveleget hagyd 3-5 percig a hajadon, mielőtt kimosod, hogy a teafa kitudjafejteni a hatását. Ez utánalaposan öblítsd ki a hajad.
A teafa illóolaj kifejeetten jó hatással van a hajra ésa fejbőrre. Csökkenti a fejbőr viszketését és segít szabályozni a faggyútermelődést. Valamint nyugtató hatással rendelkezik és segít csökkenteni a  korpaképződést.

Horzsolásra, pattanásra, rovarcsípés okozta viszketésre:
1 teáskanál olívaolajba 1-4 csepp illóolajat cseppentsünk, majdjól keverjük el.
Ez után már maszírozhatjuk is a bőrbe.

A teafaolaj igen sok területen felhasználható, zsíros, pattanásos bőrt és sebeket kezelhetünk vele, fertőtleníthetjük a szájnyálkahártyát, torokfájás esetén a enyhíthetjük a gyulladást, belsőleg alkalmazva pedig bélfertőzéseket kezelhetünk vele, valamint parazitákat űzhetünk ki beleinkből. Nátha esetén ugyancsak hasznos lehet, csakúgy mint húgyúti fertőzések vagy ajakherpesz kezelésében.

3. Lábfürdő a gombásodás megelőzésére vagy megszüntetésére

Egy evőkanálnyi sóra cseppentsünk 15-20 csepp teafaolajat, majd 2-3 liter langyos vízben keverjük azt el.
15-20 percig áztassuk benne a lábat.
Körömgomba esetén: 1 evőkanálnyi hidegen sajtolt olajban keverjünk el pár cseppnyi teafa olajat, és kenjük be vele a gombás részeket.

4. Ajakherpesz esetén is

kb. 1 kávéskanálnyi olivaolajba tegyünk 1 csepp teafa olajat, ezzel kenjük be a herpeszt.
Segít a vírus visszaszorításában és a bőr fertőtlenítésében.

FONTOS: BELSŐLEG MÉRGEZŐ, KÜLSŐLEG ÁPOLÓ

A teafaolaj lenyelve mérgező hatású, és nagyon súlyos mellékhatásokat okozhat (például szédülést, zavarodottságot, hallucinációkat, hányást, hasmenést, izomgyengeséget stb.).

teafaolajat tilos a száj közvetlen környékén, illetve a szemekbe csöpögtetve használni. A teafaolaj használata nem javasolt várandósoknak és gyermekeknek. Teafa illóolajat évszázadok óta alkalmazzák erős gombaölő, fertőzés-gátló és sebgyógyulást elősegítő hatása miatt. Túlérzékeny bőrűek ne használják! Közvetlenül a bőrön csak pattanásokra és szemölcsökre használjuk!

Megjegyzés a teafa kence hordozó olajáról

Annak érdekében, hogy hatékonyan tudjuk használni a teafa illóolajunkat, a higításhoz hordozó olajra lehet szükségünk. Ahhoz, hogy könnyen felvihető és bemasszírozható legyen az érintett területen,higítanunk érdemes.
Az ilyen olajokat nevezzük hordozóolajoknak. Leggyakrabban a kókuszolajat, a szőlőmagolajat, az olívaolajat és a jojobaolajat érdemes használni.

A kókuszolaj azért nagyszerű, mert benne is találhatóak antibakteriális hatóanyagok, valamint vírusellenes zsírsavak. Egyébként bármilyen más semleges olaj hatékony lehet. De fontos szempont, hogy olyan olajat használjunk, ami egészen hosszú ideig eltartható.

A 4 legfontosabb mellékhatás

Azonban a teafaolajnak sok mellékhatása is lehet, amelyeket érdemes szem előtt tartani. Ahogyan majdnem minden jó dolognál, a teafaolaj esetében is fontos megtartani a mértéket.

Ez az esszenciális olaj terpenoidokat tartalmaz, amelyeknek gombaölő és antiszeptikus tulajdonságai vannak. Az ausztráliai őslakosok sokféle betegség kezelésére használták a teafaolajat. Ezért találjuk ezt sok samponban, testápolóban, szappanban és krémben összetevőként. Hasznos lehet az akne, a lábszag, a korpa, a mitesszerek a hüvelygyulladás és sok egyéb betegség és tünet kezelésére.

Kiütések

Ha oldatlan állapotban alkalmazza a teafa olajat az bőrreakciókhoz vezethet. Pirosodás és kiütések alakulhatnak ki, egyeseknél viszketés és hólyagosodás is előfordulhat.

Allergia

Allergiás reakció is előfordulhat, ezért nem ajánlott terhes nőknek és szoptatós kismamáknak. Az allergiás reakció oka azonban az is lehet, hogy a teafaolajban a levegő és a fény hatására oxidációs folyamatok indultak el. Az ilyen oxidált olajat ki kell dobni.

Mérgező lehet

Ha szájon át fogyasztja valaki, mérgező lehet a teafaolaj. Álmosságot, hasmenést, alhasi fájdalmat, zavartságot, gyengeséget, hányást és hasfájást okozhat.
Ha jócskán túladagolja valaki, súlyos esetben akár kómához is vezethet.

Kedvezőtlen hatások

A magas koncentrációjú teafaolaj kedvezőtlen tüneteket okozhat, mint az allergia.  Hogy elkerüljük ezeket, a teafaolaj használata gyerekek és terhes nők számára nem ajánlott.

Mennyi az esélye egy átlag magnak, hogy fa legyen belőle?

Mennyi az esélye egy átlag magnak, hogy fa legyen belőle?

Na lássuk:

Egy pár szó a csírákról:

A magokat úgy érdemes elképzelni, mint egy hibernált állapotú tartályt, ami a megfelelő környezetben életre kel.

Ahhoz, hogy egy magból csíra legyen, sok tápanyagra van szüksége.
A szükséges tápanyagtartalékokat a sziklevelek vagy a mag tartalmazza.

A csírázás kezdetén a magnak vízre van szüksége.
A víz feltétlenül szükséges ahhoz, hgy életre keljen.
Nem egy csepp víz, hanem állandó vízellátás.

A vízigény növényenként változó.
Még néhány növény is minimális vizet vesz fel, például egy avokádónak állandó mennyiségű vízre van szüksége ahhoz, hogy egyáltalán kikeljen, majd túlélje.

Ahogy a csíra növekedni kezd, oxigénfelvétele növekszik.
Később a szén-dioxid felvétele.
Különböző enzimek aktiválódnak, és megindul a mag vagy a sziklevelek lebomlása,
ami csökkenti a tartalék, tápanyagok számát a magban.
A kis magunkból csíra lesz, hamarosan gyökeret ereszt, és ezután megjelenik az első rügy.
Ez növényenként különböző sebességgel történik.

Az első lélegzet

A lombozat megjelenésével megindul a növény fotoszintézise, azaz a szerves anyag termelése. Ez azért fontos, mert ekkorra a mag tartalék tápanyagai kifogyóban vannak, vagy akár teljesen ki is fogytak.

Például, ha a növény ebben az állapotban megsérül, akkor nehezebb lesz a növekedése, vagy egyáltalán nem fog helyreállni, de ez attól függ, hogy milyen növényről beszélünk.

Sok növény nagyon könnyen kihajt, sajnos ez nem minden magra igaz.
A fenyőket sokkal nehezebb csíráztatni, de a retket vagy a brokkolit egyszerűbb.

Még az otthnunkban gyorsan ki tud hajtani egy mag, addig a természetben ez nem olyan egyszerű.
A saját „kertemben” én is védem, táplálom a frissen kikelt növényt.
Már az elején odafigyelek, hogy hova ültessük.
De a természetben a magok bárhová lehullhatnak…

Lehetséges, hogy sok mag nincs olyan helyen, ahol kikelhet, növekedhet vagy élhet.

Erről van egy (csomó) szuper videó is a YouTube-on.
Ez egy tölgy első néhány napja:

Mikor nem történik semmi sem?

Nem akarok tólságosan belemenni, hogy mi minden lehet a mag bukatatója.

Erről részletesebben itt olvashattok az Édenkert cikkében:

https://www.edenkert.hu/kertepites-kerttervezes/kertapolas/magvetes-lepesei-otthon/1967/

Összeségében a mag problémáiról:

Nincs elég víz, így vagy ki sem csírázik, vagy elszárad a csíra.
Hideg van,
Túl meleg van, így csírázás után azonnal fonnyad a növény.
Túl mélyre kerül a mag (Ez nem minden fajta növénynél probléma, de van amelyik így soha sem fog kicsírázni)
Nem kerül be a földbe (Ez szintén adott fajta növényeknek előny, valamelyiknek pedig óriási hátrány.

Bónusz, ha valami, vagy valaki megeszi a magot…

És mi lesz a csírával?

A csírázáshoz víz és hő kell.
Ebből minden növénynek annyi, amennyi neki szükséges ehhez.
De ha már kicsírázott a növény, akkor szülsége van fényre, a fotoszintézishez, tehát a magas aljnövényzet, vagy a nála magasab és sűrűbb növényzet hátráljtatni tudja a növekedésben.
És persze szüksége van megfelelő talajra a táplálék felvételhez.

Aztán persze jöhetnek az állatok és az emberek, akik megeszik, letapossák, levágják, vagy letépkedik.

Persze láttunk már hardcore növényeket, amik a bazilika tetején is gyökeret vernek, vagya ház falán, de nem minden növény ilyen superplant.

Szóval nem egyszerű magnak lenni, sem csírának, annak a fának, amelyik felnő pedig sok tisztelet jár.

Egy fa évente átlegosan hány magot hoz, ebből hány fa lesz.

Erre csak becslések vannak, mert nagyon függ a fajtájától.

De ha megnézzük az alábbi képeket, el tudjuk képzelni,hogy mennyi mag kerül le egy fáról, amiből nem mind lesz fa.

0564.jpeg

Mandula

Akác (édenkert.hu)

Szóval kijelenthetjük, hogy nem egyszerű a növényeknek.

Érdekesség: a mókusok nagyban hozzájárulnak, hogy a tölgyek ki tudnak csírázni, és csemete lesz belőlük.