Beküldve:

Lucerna Szüret

A növényről
A növény felszínesen hasonlít a lóheére (nagyjából mintha az unokatestvére lenne), különösen fiatalon,
Kicsi lila virágfüzérei vannak, amelyeket spirálos termések követnek, ha beérett.
A lucerna melegebb, mérsékelt éghajlaton honos, de már sok helyen termesztik.
Az idősebb növények nagyon hosszú gyökerekkel rendelkeznek. Akár több, mint 5 méter mélyre nől.
Általában négy-nyolc évet él, de a fajtától és az éghajlattól függően több mint 20 évet is élhet.

Lucerna, mint étel?
A lucernacsíra a dél-indiai konyha ételeinek gyakori összetevője.
Néhány országban az emberek lucernacsírát is fogyasztanak salátákban és szendvicsekben.
Mint minden gyógynövény esetében, az időszakos fogyasztás is előnyös, de nem szabad túlzásba vinni.
A szárított lucernalevél étrend-kiegészítőként többféle formában kapható, például por és tea formájában.
Széles körben használják a kozmetikai iparban, és a bőr öregedésének megelőzéséhez ez is egy alkotóelem.
Európában főleg állatok etetésére használják, itthon az emberek állatokért termesztik és dolgozzák fel, de nem eszik meg. Kivéve páran.
De gyógyító hatása van. 
A lucernának erősítő hatása van. Nagyon gazdag C-vitaminban.
A benne található növényi ösztrogéneknek köszönhetően jótékony hatású.
Javítja az élelmiszer felszívódását, erősíti az immunrendszert, és a csontokat és a fogakat
és még sok mást.

Minden évben szedünk belőle tavasszal, a friss hajtásokból.
Lucernából és árvacsalánból is.
Készítettem egy kis videót az egyik ilyen Lucerna szüreti naporól Nektek?

Van egy másik növény, amelyet árvacsalánnak hívnak.
Ő nem igazi csalán.
A méhek is szeretik, és ….. (dobpergés)
Virágai ehetők, leveleit zöldséges ételekben főzve fogyasztják.
Régebben hajfehérítésre használták
A népi gyógyászatban a növényt húgyúti és emésztési problémákra használják, valamint álmatlanság esetén ajánlott.
Továbbá méherősítő hatása van. (Szerintem minden nőnek van olyan, amikor ez jól jön)
és egész növény használható.

Hasznos rovarok
A mézelő méh szereti a lucernavirágot.
Az összes lucernának betakarítása elpusztíthatja a rovarállományt,
de ez elkerülhető csíkokban történő kaszálással, hogy a növekedés egy része megmaradjon.

Egyébként,
Jó recept mellett a lucerna nagyon finom étel.
Majd valamikor teszek fel receptet is ?

Beküldve:

Egy Őszi nap a természetben

Az ősz a kedvenc évszakom.
Szeretem, ahogy napról napra változik.
Minden változi, a fák pucérra vetkőznek és minden illat naprólnapra változik.

Szeretek sétálni a lehullott levelekben.
Beleugrani, és szétdobálni őket.

Szeretem, amikor látszik a lehelletem a hideg levegőben.
A gertyákat a sötétben. Nézni, ahogy a madarak sorakoznak, majd délre repülnek.

És szeretem a nedves avar szagát.
Ilyenkor a por szaga az eső után is más.
Látni az első deres falevelet a hideg talajon.
Az ősz boldoggá tesz.

Látni, hogy megváltozik a körülöttem lévő világ, és szép lassan elalszik, hogy tavasszal újra életre keljen.

Ilyenkor van itt az ideje, hogy egy meleg csésze teával a madárkákat figyeljem a teraszon és a kertben.
És itt ilyenkor van itt az ideje, hogy felhúzzam a meleg gyapjú zoknit.

Imádom a sok mohát az avar közt.

És a zuzmós ágakat szanaszét a talajon.

Ilyenkor teljes békét érzek és szinte semmi sem létezik.
Sem a rohanás, sem a dolgok, amiket elkéne inzétni.
Nagyon biztonságos érzés.

Szeretem nézegetni a madárkákat, ezért egészen az ősz közepétől a tél végéig teszek ki nekik ennivalót.

Imádom a napot az arcomon.
Minden pillanatát ki akarom élvezni, mielőtt jön a tél és kitudja mikor fog újra sütni a nap.
Napokig, hetekig, akár hónapokig várni rá.

Ilyenkor utoljára mér szedek egy adag gyógynövényt.
Ebből abból, amit még találok.
Cickafarkot, Csalánt, Madársóskát….

Ez volt az ősz utolsó napjainak egyike
amikor még tudok gyűjteni gyógynövéyeket.
Idén talán utoljára.

Kiszárítom őket, így készülök a télre.

Beküldve:

Nekem nem ezt mondták kiskoromban…..

Nem szoktam ilyen szélsőséget tartalmat megosztani, de ez a videó nagyon sziven ütött.

Először nem mertem végig nézni, de belevágtam.
Bőgve, zokogva, dühösen és kiábrándultan, de végignéztem.

Egy jó ideje próbálok változtatni az életmódomon, hogy minden olyan terméket, ételt, szólakozást… vagyis mindent kizárjak az életemből, ami ezt segíti elő. Igyekszem tájékoztatni, kedvességgel és türelemmel az ismerőseimet is. De most, ahogy végignéztem a videót, ismét elfogott a keserűség.

Mérhetetlen dühöt érzek. Újra és újra ugyan azért, ahányszor előkerül a téma, hogy „miért nem akarok húst enni?”.

Mert nekem ezt kiskoromban senki sem mondta.
Soha senki sem mondta, hogy a boci nem mosolyogva adja a tejet, mint a reklámban. És nem is úgy, ahogy mi falun szokva voltunk hozzá.
Hogy a tehén csak akkor ad tejet, ha borja van, és csak annyit vesznek eltőle, hogy szép egészséges borja legyen, és sokáig tartják a tejéért.

Dühös vagyok, és mérhetetlenül kiábrándult és szomorú, hogy csak pár évvel ezelőtt hívták fel rá a figyelmem.

Mert egy álomvilágban élünk, színes reklámokban hazudnak nekünk és elhisszük.
Elhittem.
Elhittem azt is, hogy az angóra fonal jó. Finom, puha.
És elhitettem magammal, hogy nincs semmi baj, mert biztosan mindenki szereti az állatokat.

Nálunk ismerősöknek van otthon angóra nyuszi. Szeretik, gondozzák, és a gondos fésülgetés után, (amit a nyuszi nagyon szeret) nekünk szokták adni a kifésült szőrt. Ezt pedig táborozó gyerekekkel szoktuk megfonni kézzel, fonalnak.

És dühös vagyok, mert évekig elhittem, hogy biztosan az iparban is így működik.
Vagyis inkább nem gondoltam bele, hogy hogyan működik, mert nem ígynőttem fel, és sokáig senki sem mondta el.

És dühös vagyok magamra, és mindenkire, dühös vagyok a gazdaságra és a pénzéhes emberekre.
Azt hiszem, csak azokra nem tudok dühös lenni, akik még nem tudják, akikhez még nem jutott el.
Mert ők sem így tanulták, sohasem látták és sohasem gondolták volna ezt.
Mindazt, ami most történik.

Amikor én gyerek voltam nekem ezt senki sem mondta.
És most nem tudom, hogy ha lesz gyerekem, hogyan fogom elmondani, vagy nem elmondani, hogy miért nem iszunk tejet a boltból, vagy miért nem veszünk sonkát.

Látom a híreket, hogy valami megmozdult, hogy egyre többen próbálnak minél kevesebb szenvedést okozni a bolygónak és az állatoknak.
És mozdul.
Lassan, de mozdul.
Azt hiszem jelenleg ti/ők tarjátok bennem a lelket!

!!!!!!!!!!!!!!!!
Kérlek a videót csak akkor nézd meg, ha úgy érzed, hogy felkészültél rá.
Ne nézd meg, ha szeretnéd a mindennapjaidat ugyan úgy élni, gondtalanul és lelkiismeret furdalás nélkül.
Ne nézd meg, ha nem akarsz kiábrándulni abból, amiben eddig éltél.
És legfőképp akkor ne nézdmeg, ha nem bírod a vér látványát és a halált.
!!!!!!!!!!!!!!!!!

Megnézni ajánlott minden olyan embernek, aki eddig nem értette, hogy miért igyekszem ennek a támogatása nélkül élni a mindennapjaimat.
Azoknak, akiket érdekel, hogy mit esznek és az honnan kerül elő.
Vagy annak, aki eddig nem tudott mivel érvelni mások számára, mert csak hallott róla, vagy olvasott róla, de még nem látta.

És mégegyszer:
Csak saját feleősségre nézd meg a videót!

Ugyan így átszövi a mindennapjaimat, hogy gyerekkoromban nem mondták, hogy a globális felmelegedés a mindennapjaink része lesz felnőttkorunkban. Mert ők sem tudták, de nem erről meséltek.
És hihetetlen félelemmel és keserűséggel tölt el, hogy nem tudom mit hoz a jövő, és nem tudom, hogy lesz e egyáltalán élhető jövő.

Beküldve:

ECOSIA – A környezet barát kereső


Ültess igazi fákat pár kattintással!

Sajnos csak nem rég jött velem szembe az Ecosia, ami egy keresőoldal.
Hihetetlenül becsülendő feladatot vállaltak magukra.
Mégpedig azt, hogy a profitjunak legalább 80 százalékát fák ültetésére fordítják, méghozzá ott, ahol a legnagyobb a baj: Afrikában, Burkina Faso-ban.

Nem minden nap tud az ember eljárni szemetet szedni, vagy teljesen hulladékmentesen élni. Törekedni lehet rá, de valjuk be, hogy nem egyszerű, ha a munkahely, vagy más okok ezt nehezítik.
Viszont nagyszerű, hogy már olyan eszközök is elérhetőek a mindenapokban, amivel egy átlagos napomon is tudok segíteni egy kicsit.
Az ECOSIA ezért jött létre.
Már internetezéssel is tehetünk a Föld zöldebb jövőéért ?
Minden egyes kereséssel hozzásegítjük őket, hogy zöldebbé tegyék a bolygónkat. ? 

Aminek igazán örülök, hogy már több, mint 7 millió felhasználójuk van és több, mint 58 millió elültetett fát köszönhetünk nekik!  (2019-as adatok szerint)

Az Ecosia-t könnyű használni, ugyan olyan mint a Google.
Az irodai munkában használva is hozzá tudok járulni egy kicsit a szebb jövőhöz.

Azoknak akik naphosszat a gépük előtt ülnek, lehetőséget nyújt, hogy hétköznapi szokásaik megváltoztatása nélkül vegyék ki a részüket a környezetvédelemben.

Hogy isműködik ez?
Ugyan úgy, mint a Google, vagy más keresőoldal, a hiredetésekből és reklámokból szerzi a bevételét.
Az internetes kereséseink – a közéjük tűzött reklámokon, valamint a találati helyek rangsorolásán keresztül – mindenképpen pénzt termelnek a keresőcégnek.

Utána néztem tüzetesen, és az Ecosiával biztosak lehetünk benne, hogy a keresésekből befolyt pénzösszeg 80 százaléka jó célra fordul.
„Föld harcosokként” a Microsoft és a Google elől vesszünk így el egy kis pénzt, ami az Ecosián keresztül a Földhöz jut vissza, akinek manapság óriási szüksége van a támogatásunkra.

Az Ecosia teljes pénzügyi nyilvánosságot vállal, a faültetési adományokról szóló nyilatkozatokat bárki letöltheti az Ecosia Dropbox-fiókjából.

Az Ecosiát, gyorsan és könnyen hozzá lehet adni a keresőhöz, rögtön a kezdőoldaukon. Ezt pár kattintással én már meg is tettem.

2009-es indulása óta összesen 57 764 698  fát ültettek (2019.05.15.-ös adat) az Ecosia adományaiból, ami melengeti a szívemet.
Egészen addig, amíg bele nem gondolok újra, hogy ezt a nagy számot beleszámolva is, a Föld fái rohamos mértékben tűnnek el az emberi beavatkozás miatt.

Percenként 48 nagy focipálya méretű erdőterületet vágnak tarra, ami évente több, mint 150 000 négyzetkilométert jelent és megsem tudom mondani hány fát. Ez évente egy picit kisebb területet jelent, mint Magyarország.

Csak buzdítani tudnálak téged!
Tégy a környezetért, próbálj fenntartható lenni, akkor is, ha soha sem éred el teljesen a Zero waste-t.
Építsd be a mindennapjaidba az Újrahasznosítást,  hogy ne kelljen az unokáinknak hazudnunk, hogy „Mi mindent megtettünk…”

Beküldve:

Menstruációs kehely – Az meg mi a fene?

Pár éve már találkoztam a menstruációs kehellyel.

Akkor azt gondoltam hogy
„Mi van? Ezeknek elmentek otthonról! Mi ez a hülyeség?” 

Aztán ahogy egyre többször jött szembe, a „Zero Waste”, úgy jöttek szembe a mosható betétek és társai.

Motoszkált a gondolat, hogy mi van ha ez mégis valami „korszakalkotó megoldás”?

Ahogy egyre jobban kezdtem odafigyelni magamra,
az egészségemre és a környezetre is, találtam egy youtube csatornát.

Ez itt nem reklám, csak ajánló! ?

Ez a Hormonmentes Jankától. Olyan dolgokról beszél, amiről minden nőnek tudnia kéne. Olyan „tabukat” feszeget, amiknek nem szabadna tabunak lennie, így rögtön megszerettem!

Általában a női ismerőseimmel való beszélgetések kapcsán rá szoktam döbbenni,
hogy így is többet tudok az átlagnál az ilyen kényes témákról,
de Janka tudott újat és hasznosat tanítani nekem.

Aztán megnéztem Janka (akkor épp új) videóját a erről a kehelyről.

Nem akarom leírni a működését, sem tukmálni,
hogy márpedig ez jó és mindenkinek ez kell.

Nézzétek meg a videót ha érdekel.  Janka nagyszerűen elmondja a lényeget!

Én csak arról számolnék be, hogy nekem milyen
tapasztalataim vannak ezzel kapcsolatban.

Szóval a sok gondolkodás és nézelődés után eldöntöttem,
hogy lehet hogy kipróbálom. ?

Janka videója viszont megerősített abban, hogy ne csak „lehet, hogy kiróbálom” legyen ebből.

Számoltam egyet:
Egy hónap egy csomag betét. Durván. Plussz, minusz.
Az kb 600 Ft. Egy évre az már 7 – 8 ezer Ft.
Szóval egy éves betétadag árából lehet venni egy ilyen kelyhet.

Gondolkodtam, megvettem, aztán csak nézegettem egy ideig és szoktam a gondolatot.
Elvégre lassan két évtizede havi rutin a betét.

Most pedig az első két nap élményéről számolnék be röviden, pironkodva, szégyellősen.  ❤

De úgy gondolom, hogy a nőknek (a nőkkel) beszélniük kell erről.

A fertőtlenítés lépés könnyen ment, Janka videójában erről részletesen tájékozódhattok.

Az első nap azért nagyon szkeptikusan és óvatosan még egy betétet is mellékeltem, de a meglepő tapasztalat az volt, hogy 12 órán át tökéletesen működött.

A felhelyezéssel volt némi fennakadás. Először az jutott eszembe, hogy mégis hogy a frászkarikába működik ez az izé, és mit és hogyan kéne?

De aztán csak sikerült.

Hölgyeim, aki tampont használ rendszeresen, annak nagy előnye van ebben! 

Második nap már a felhelyezés is könnyebben ment, jobban fogalmazva kevésbé (aú) kellemetlenül.

A „levétel/kivétel” pedig meglepően könnyen ment.
Nem részletezem miért, de elsőre zuhany alatt tessék próbálkozni!

Második napon vagyok túl. 

Nem szivárog, légmentesen zár, nem kényelmetlen.
Sőtt nem is érezni, hogy létezik. Vagy hogy ott van, ahol…

A mai napot azzal a nagyszerű érzéssel záratam, hogy inentől nincs tabu! 
Nincs többé kihagyott wellness, nincs kihagyott uszoda!
Bármilyen túrára el tudok menni a „hagyjálbékén” napokon is!
Nincstöbbé cikis betét vagy tamponcsere napközben.

De a legfontosabb dolog! Minden nő életében előfordult már (vagy elő fog), hogy bizony nem számít a rutin, az odafigyelés. A rohanó élet, a „csak még egy kérdés” úton a mosdó felé, vagy bármi miatt bizony félremaszatol vagy félre folyik.
(És ha nincs szerencséje az embernek, pont akkor van rajta világos ruha, stb. Stb. )
Azt hiszem ezt a problémát nem kell ecsetelni.

Most épp fellelkesültem! Nem csak elégedett vagyok, de valami felemelő plussz szabadságot is érzek! ❤

Vicces, de két nap után egyszerűen nem értem,
hogy eddig ezt miért nem találta fel valaki?
Vagy hogy eddig miért nem használtam ezt! ?

Beküldve:

A növények és én ❤

A városban való élet nagy előnye az volt, hogy megtanultam bánni a növényekkel.

Vannak, akik természetesnek veszik a sok zöldet körülöttünk, de hogy megértsd milyen fontos ez nekem, mesélek egy kicsit magamról.

Hihetetlenül fontos számomra, hogy sok zöld vegyen körül.
És nem a színről beszélek, hanem a növényekről.?
Olyan helyen nőttem fel, ahol az ablakból láttam az erdőt.
Itt minden évszak gyönyörű és megnyugtató volt.

Hinyázik, hogy 5 perc sétára az ember már kint van az erdőben, a csendben és nyugalomban?.

Mivel sok időmet töltöttem kint, így az innen-onnan kapott növényeim sajnos megsínylették.
Sokszor elfelejtettem locsolni, vagy épp hogy túllocsoltam őket. Az újabb jöjevényeket inkább elajándékoztam, hogy ne jussanak ugyan arra a sorsra.
Azt hiszem, hogy akkoriban talán azért nem zavart ez, mert édesanyámnak is rengeteg növénye volt az igazi és utánozhatatlan természet pedig 5 percre.

Ahányszor sikerült elhervasztanom egy újabb kapott növényt mindig Tistou – A zöld hüvelykujjak című meséje jutott eszembe és valahol egy kicsit szégyelltem magam, hogy nem tartottam őket életben.

Az egész növény mizéria egy maggal kezdődött.
Az egyik barátnőm ajánlotta, hogy próbáljam ki az avokádót.
Finom volt és jó nagy magja, amit bedugtam egy egyik virágládába.

Aztán teltek múltak a hónapok és én el is felejtettem az egészet.
Az egyik nap pedig arra figyeltem fel, hogy valami kinőtt. Egy 5-6 cm-es valami.
Két nap múlva már 10 centi volt, rá pár napra pedig már túlnőtt a 15 cm-en.
Azthiszem kíváncsi lettem, hogy mi is lesz ebből.

Egészen kiskorom óta ez volt az első növény, amit magról neveltem.
Gyerekkoromban anyukám és az iskola is megismertetett ezzel, mint mindenki mást, de valahogy most mégis újdonságnak tűnt.
Csak nőtt és nőtt. Ő túl akart élni én pedig segítettem neki.
Ma már egy méteres fa lett belőle és növekedik szépen.

Mostanra egy egész növényarzenál növekszik nálam. Kedvet kaptam a nevelésükhöz, és otthon is jobban érzem magam a sok zöld között.

Szerintem mások is vannak így a növényekkel, hogy „fura” kapcsolatuk van és egyszerűen nem megy a nevelés.
De csak ajánlani tudom. Hihetetlen jó érzés látni, ahogy napról napra nőnek és egy csomó új dolgot tanultam velük kapcsolatban.