Ezért hasznos a fára kúszó borostyán

Sokan hiszik, hogy a borostyán teljesen tönkreteszi a fákat.
Pedig van pozitív hatása is az ökoszisztémára, amellett hogy szép és mutatós dísze lehet a kertnek.

Fontos tudni erről a kúszú növényről, hogy a kis „tappancsaival” csak kapaszkodik a fába, néha a házfalba. Viszont ezekkel nem szív el tápanyagot, és nem bontja a fák kérgét. Kizárólag kapaszkodik vele, és egy jó nagy karónak használja a fát.
Ezt azért teszi, hogy több fényhez jusson, ennek ellenére az ágvégekig már nem igazán szeret kinyúlni,  mert a félárnyékos helyeket jobban kedveli.
Egyszóval neki is szüksége van a fa árnyékára és lombjára.

Az alábbiak miatt érdemes megfontolni, hogy a borostyánt a fa törzsén hagyjuk.

A fa törzsét képes megvédeni az időjárási viszontagságoktól, erős napfénytől, kiszáradástól, viharoktól és egy plusz tartást is ad a fának.

Örökzöld, így télen is szép dísze a kertnek, amikor a fa már ledobta a leveleit.

A felfutott borostyán remek búvóhely és fészkelőhely a madarak számára. Valamint táplálékforrást is jelent számukra, hiszen a borostyán minél bozontosabb, annál több rovak bújik meg benne, amiből a madárkák jóllakhatnak.

Virágait szeretik a beporzók, többek közt a méhek. Igen sok nektár található a virágaiban. Különösen nagy segítség a méhek számára az, hogy nyár végétől késő őszig virágzik, amikor már kevesebb helyről tudnak gyűjtögetni.

A termései ember számára mérgezőek, de a legtöbb madár számára igazi csemege. A legtöbb hazai, az otthonaik közelében megtalálható madár szeret csemegézni belőle.

Összességében igen hasznos dísze lehet egy fenntartható, madárbarát kertnek.

 

 

Egy Őszi nap a természetben

Az ősz a kedvenc évszakom.
Szeretem, ahogy napról napra változik.
Minden változi, a fák pucérra vetkőznek és minden illat naprólnapra változik.

Szeretek sétálni a lehullott levelekben.
Beleugrani, és szétdobálni őket.

Szeretem, amikor látszik a lehelletem a hideg levegőben.
A gertyákat a sötétben. Nézni, ahogy a madarak sorakoznak, majd délre repülnek.

És szeretem a nedves avar szagát.
Ilyenkor a por szaga az eső után is más.
Látni az első deres falevelet a hideg talajon.
Az ősz boldoggá tesz.

Látni, hogy megváltozik a körülöttem lévő világ, és szép lassan elalszik, hogy tavasszal újra életre keljen.

Ilyenkor van itt az ideje, hogy egy meleg csésze teával a madárkákat figyeljem a teraszon és a kertben.
És itt ilyenkor van itt az ideje, hogy felhúzzam a meleg gyapjú zoknit.

Imádom a sok mohát az avar közt.

És a zuzmós ágakat szanaszét a talajon.

Ilyenkor teljes békét érzek és szinte semmi sem létezik.
Sem a rohanás, sem a dolgok, amiket elkéne inzétni.
Nagyon biztonságos érzés.

Szeretem nézegetni a madárkákat, ezért egészen az ősz közepétől a tél végéig teszek ki nekik ennivalót.

Imádom a napot az arcomon.
Minden pillanatát ki akarom élvezni, mielőtt jön a tél és kitudja mikor fog újra sütni a nap.
Napokig, hetekig, akár hónapokig várni rá.

Ilyenkor utoljára mér szedek egy adag gyógynövényt.
Ebből abból, amit még találok.
Cickafarkot, Csalánt, Madársóskát….

Ez volt az ősz utolsó napjainak egyike
amikor még tudok gyűjteni gyógynövéyeket.
Idén talán utoljára.

Kiszárítom őket, így készülök a télre.