Lucerna Szüret

A növényről
A növény felszínesen hasonlít a lóheére (nagyjából mintha az unokatestvére lenne), különösen fiatalon,
Kicsi lila virágfüzérei vannak, amelyeket spirálos termések követnek, ha beérett.
A lucerna melegebb, mérsékelt éghajlaton honos, de már sok helyen termesztik.
Az idősebb növények nagyon hosszú gyökerekkel rendelkeznek. Akár több, mint 5 méter mélyre nől.
Általában négy-nyolc évet él, de a fajtától és az éghajlattól függően több mint 20 évet is élhet.

Lucerna, mint étel?
A lucernacsíra a dél-indiai konyha ételeinek gyakori összetevője.
Néhány országban az emberek lucernacsírát is fogyasztanak salátákban és szendvicsekben.
Mint minden gyógynövény esetében, az időszakos fogyasztás is előnyös, de nem szabad túlzásba vinni.
A szárított lucernalevél étrend-kiegészítőként többféle formában kapható, például por és tea formájában.
Széles körben használják a kozmetikai iparban, és a bőr öregedésének megelőzéséhez ez is egy alkotóelem.
Európában főleg állatok etetésére használják, itthon az emberek állatokért termesztik és dolgozzák fel, de nem eszik meg. Kivéve páran.
De gyógyító hatása van. 
A lucernának erősítő hatása van. Nagyon gazdag C-vitaminban.
A benne található növényi ösztrogéneknek köszönhetően jótékony hatású.
Javítja az élelmiszer felszívódását, erősíti az immunrendszert, és a csontokat és a fogakat
és még sok mást.

Minden évben szedünk belőle tavasszal, a friss hajtásokból.
Lucernából és árvacsalánból is.
Készítettem egy kis videót az egyik ilyen Lucerna szüreti naporól Nektek?

Van egy másik növény, amelyet árvacsalánnak hívnak.
Ő nem igazi csalán.
A méhek is szeretik, és ….. (dobpergés)
Virágai ehetők, leveleit zöldséges ételekben főzve fogyasztják.
Régebben hajfehérítésre használták
A népi gyógyászatban a növényt húgyúti és emésztési problémákra használják, valamint álmatlanság esetén ajánlott.
Továbbá méherősítő hatása van. (Szerintem minden nőnek van olyan, amikor ez jól jön)
és egész növény használható.

Hasznos rovarok
A mézelő méh szereti a lucernavirágot.
Az összes lucernának betakarítása elpusztíthatja a rovarállományt,
de ez elkerülhető csíkokban történő kaszálással, hogy a növekedés egy része megmaradjon.

Egyébként,
Jó recept mellett a lucerna nagyon finom étel.
Majd valamikor teszek fel receptet is ?

Mennyi az esélye egy átlag magnak, hogy fa legyen belőle?

Mennyi az esélye egy átlag magnak, hogy fa legyen belőle?

Na lássuk:

Egy pár szó a csírákról:

A magokat úgy érdemes elképzelni, mint egy hibernált állapotú tartályt, ami a megfelelő környezetben életre kel.

Ahhoz, hogy egy magból csíra legyen, sok tápanyagra van szüksége.
A szükséges tápanyagtartalékokat a sziklevelek vagy a mag tartalmazza.

A csírázás kezdetén a magnak vízre van szüksége.
A víz feltétlenül szükséges ahhoz, hgy életre keljen.
Nem egy csepp víz, hanem állandó vízellátás.

A vízigény növényenként változó.
Még néhány növény is minimális vizet vesz fel, például egy avokádónak állandó mennyiségű vízre van szüksége ahhoz, hogy egyáltalán kikeljen, majd túlélje.

Ahogy a csíra növekedni kezd, oxigénfelvétele növekszik.
Később a szén-dioxid felvétele.
Különböző enzimek aktiválódnak, és megindul a mag vagy a sziklevelek lebomlása,
ami csökkenti a tartalék, tápanyagok számát a magban.
A kis magunkból csíra lesz, hamarosan gyökeret ereszt, és ezután megjelenik az első rügy.
Ez növényenként különböző sebességgel történik.

Az első lélegzet

A lombozat megjelenésével megindul a növény fotoszintézise, azaz a szerves anyag termelése. Ez azért fontos, mert ekkorra a mag tartalék tápanyagai kifogyóban vannak, vagy akár teljesen ki is fogytak.

Például, ha a növény ebben az állapotban megsérül, akkor nehezebb lesz a növekedése, vagy egyáltalán nem fog helyreállni, de ez attól függ, hogy milyen növényről beszélünk.

Sok növény nagyon könnyen kihajt, sajnos ez nem minden magra igaz.
A fenyőket sokkal nehezebb csíráztatni, de a retket vagy a brokkolit egyszerűbb.

Még az otthnunkban gyorsan ki tud hajtani egy mag, addig a természetben ez nem olyan egyszerű.
A saját „kertemben” én is védem, táplálom a frissen kikelt növényt.
Már az elején odafigyelek, hogy hova ültessük.
De a természetben a magok bárhová lehullhatnak…

Lehetséges, hogy sok mag nincs olyan helyen, ahol kikelhet, növekedhet vagy élhet.

Erről van egy (csomó) szuper videó is a YouTube-on.
Ez egy tölgy első néhány napja:

Mikor nem történik semmi sem?

Nem akarok tólságosan belemenni, hogy mi minden lehet a mag bukatatója.

Erről részletesebben itt olvashattok az Édenkert cikkében:

https://www.edenkert.hu/kertepites-kerttervezes/kertapolas/magvetes-lepesei-otthon/1967/

Összeségében a mag problémáiról:

Nincs elég víz, így vagy ki sem csírázik, vagy elszárad a csíra.
Hideg van,
Túl meleg van, így csírázás után azonnal fonnyad a növény.
Túl mélyre kerül a mag (Ez nem minden fajta növénynél probléma, de van amelyik így soha sem fog kicsírázni)
Nem kerül be a földbe (Ez szintén adott fajta növényeknek előny, valamelyiknek pedig óriási hátrány.

Bónusz, ha valami, vagy valaki megeszi a magot…

És mi lesz a csírával?

A csírázáshoz víz és hő kell.
Ebből minden növénynek annyi, amennyi neki szükséges ehhez.
De ha már kicsírázott a növény, akkor szülsége van fényre, a fotoszintézishez, tehát a magas aljnövényzet, vagy a nála magasab és sűrűbb növényzet hátráljtatni tudja a növekedésben.
És persze szüksége van megfelelő talajra a táplálék felvételhez.

Aztán persze jöhetnek az állatok és az emberek, akik megeszik, letapossák, levágják, vagy letépkedik.

Persze láttunk már hardcore növényeket, amik a bazilika tetején is gyökeret vernek, vagya ház falán, de nem minden növény ilyen superplant.

Szóval nem egyszerű magnak lenni, sem csírának, annak a fának, amelyik felnő pedig sok tisztelet jár.

Egy fa évente átlegosan hány magot hoz, ebből hány fa lesz.

Erre csak becslések vannak, mert nagyon függ a fajtájától.

De ha megnézzük az alábbi képeket, el tudjuk képzelni,hogy mennyi mag kerül le egy fáról, amiből nem mind lesz fa.

0564.jpeg

Mandula

Akác (édenkert.hu)

Szóval kijelenthetjük, hogy nem egyszerű a növényeknek.

Érdekesség: a mókusok nagyban hozzájárulnak, hogy a tölgyek ki tudnak csírázni, és csemete lesz belőlük.

A növények és én ❤

A városban való élet nagy előnye az volt, hogy megtanultam bánni a növényekkel.

Vannak, akik természetesnek veszik a sok zöldet körülöttünk, de hogy megértsd milyen fontos ez nekem, mesélek egy kicsit magamról.

Hihetetlenül fontos számomra, hogy sok zöld vegyen körül.
És nem a színről beszélek, hanem a növényekről.😊
Olyan helyen nőttem fel, ahol az ablakból láttam az erdőt.
Itt minden évszak gyönyörű és megnyugtató volt.

Hinyázik, hogy 5 perc sétára az ember már kint van az erdőben, a csendben és nyugalomban?.

Mivel sok időmet töltöttem kint, így az innen-onnan kapott növényeim sajnos megsínylették.
Sokszor elfelejtettem locsolni, vagy épp hogy túllocsoltam őket. Az újabb jöjevényeket inkább elajándékoztam, hogy ne jussanak ugyan arra a sorsra.
Azt hiszem, hogy akkoriban talán azért nem zavart ez, mert édesanyámnak is rengeteg növénye volt az igazi és utánozhatatlan természet pedig 5 percre.

Ahányszor sikerült elhervasztanom egy újabb kapott növényt mindig Tistou – A zöld hüvelykujjak című meséje jutott eszembe és valahol egy kicsit szégyelltem magam, hogy nem tartottam őket életben.

Az egész növény mizéria egy maggal kezdődött.
Az egyik barátnőm ajánlotta, hogy próbáljam ki az avokádót.
Finom volt és jó nagy magja, amit bedugtam egy egyik virágládába.

Aztán teltek múltak a hónapok és én el is felejtettem az egészet.
Az egyik nap pedig arra figyeltem fel, hogy valami kinőtt. Egy 5-6 cm-es valami.
Két nap múlva már 10 centi volt, rá pár napra pedig már túlnőtt a 15 cm-en.
Azthiszem kíváncsi lettem, hogy mi is lesz ebből.

Egészen kiskorom óta ez volt az első növény, amit magról neveltem.
Gyerekkoromban anyukám és az iskola is megismertetett ezzel, mint mindenki mást, de valahogy most mégis újdonságnak tűnt.
Csak nőtt és nőtt. Ő túl akart élni én pedig segítettem neki.
Ma már egy méteres fa lett belőle és növekedik szépen.

Mostanra egy egész növényarzenál növekszik nálam. Kedvet kaptam a nevelésükhöz, és otthon is jobban érzem magam a sok zöld között.

Szerintem mások is vannak így a növényekkel, hogy „fura” kapcsolatuk van és egyszerűen nem megy a nevelés.
De csak ajánlani tudom. Hihetetlen jó érzés látni, ahogy napról napra nőnek és egy csomó új dolgot tanultam velük kapcsolatban.