Beküldve:

Erre is jó a csalán, nem is gondolnád…

A csalán (Urtica dioica) az egyik legismertebb gyomnövény és gyógynövény.
De kevesen tudják, hogy máshogyan is fehasználhatóak.

Ez a cikk azért született, mert nem tudtam könnyen elmagyarázni az ismerősöknek, hogy miért nevelünk egy „csalánerdőt” a kertben, a helyett, hogy gyomlálnánk. 😅😂

Azt már egyre többen tudják, hogy a gyógynövényként mire jó, de azért ideírom nektek.

Felsorolni is sok számos gyógyhatását, így a teljesség igénye nélkül a következő hatásai vannak.
– vértisztító
– segít feloldani az anyagcseréből származó salakanyagokat
– segít eltávolítani a szervezetből a méreganyagokat.
– csökkenti a vér húgysavszintjét
– hatékonyan alkalmazható köszvény, ízületi gyulladások, reumatikus megbetegedés kezelésére
– segít a vese- és hólyagkő képződés megelőzésében
– tisztító, összehúzó hatású
– gyomor- és bélhurut esetén is hasznát vehetjük
– lemosóként hajhullás és korpásodás megelőzésére, valamint hajzsírosodás ellen.

Csalán a konyhában?

Elsőre igazán furán hangozhat, ha még sohasem kóstoltad.
Viszont fontos tudni, hogy ez nem egy újkeletű hóbort,
régen még a nagymamám és a dédmamám is főztek csalánfőzeléket.

A csalán kiemelkedően magas C-, B-, K- vitamin tartalma mellett rengeteg ásványi sót és csersavat is tartalmaz, melyek kiválóak az egészségünk megőrzésének szempontjából.

Teája élénkítő hatású, sok vitamint és ásványi anyagot (pl. vasat) tartalmaz.
Vércukor szintet csökkentő tulajdonsága is van.
Fokozza a szervezet ellenálló képességét. Allergiás betegségeknél is hatásos.
Ha sok a csapadék a hajtások sokáig lédúsak, zamatosak maradnak. Amikor beköszönt a nyári meleg, a csalán szára rostosabb és szárazabb lesz.
Tavasz elején friss, puha növényeket egészben gyűjthetjük, később érdemes csak a felső, ép leveleket és a csúcshajtásokat szedni.
A csalán virágzásakor ne gyűjtsük a leveleket, mert a növény ilyenkor a tápanyagokat a virágban koncentrálja

Készülhet belőle krémleves vagy akár főzelék


A csalán leveleiből remek ízű pestot lehet készíteni.
Tésztához is isteni szószt lehet készíteni belőle, tejlöllel pedig igazán krémessé válik.

De tésztákban is gyúrható.

És még a belőle készült szörp is igazán finom.

Csalán a kertben!!! Erre használhatod:


Kevesen tudják, de régen a csalánról azt tartották, hogy aranyat ér.
Na nem csak azért mert az ember megeheti és megihatja, hanem azért, mert még a növényeinket is nagyszerűen tudjuk ápolni vele.

Van is egy ilyen mondás, hogy csalánba nem üt a mennykő. 😁😂

Ha sok a csalán egy területen, az nitrogénben gazdag talajra utal.
Ez azt jelenti, hogy pont ott nől, ahol a veteményesünk is szuperül fogja érezni magát.

A csalán levelei és szárai igazán értékes anyagokat tartalmaznak a kerti növényeink számára.
Káliumot, magnéziumot, nitrogént, foszfort, vasat tartalmaz, emellett dúskál A-, B-, C- és K- vitaminokban és szerves savakban. Ezért a csalán hihetetlenül jól javítja a komposztunkak.

A csalán szára, levele is alkalmas mulcsként a gombabetegségek megelelőzésére.

A csalánból készült csalánlé kiváló permetezőszer. Egy agresszív vegyszerhez képest nem annyira hatásos, de a biogazdálkodásban nagyszerűen alkalmazható.
Ez nem újdonság, már régen is rendszeresen használták erre a levét.

A csalán lé elkeszítése nagyon egyszerű, de a háztól messze érdemes tárolni, mert nagyon büdös.
a recept szerint 1 kg csalánhoz 10 liter vízet kell használni, de én csak bedobálom a hordóba.
Nem szoktam mérni.
Az esővíz jobb hozzá, mert a csapvíz klóros. Fel fog habosodni, de ez teljesen rendben van, azt jelenti, hogy érik a lé.
Általában 3 napos, friss lével szoktak permetezni és kb 2 hetes lével locsolni.

Amíg készül érdemes lefedni. Kevésbé büdös és nem is szárad ki.
Használat előtt akkor érdemes leszűrni, ha permetezel,
ha csak önzötöl, mehet a növényi darabokkal együtt.
A növények azért is hálásak lesznek a csalánlével történő kezelésnek, mert hatására jóval életerősebbé fognak válni, így ellenálóbbak lesznek a különféle kártevőkkel és megbetegedésekkel szemben. Igazi jó bio lombtrágya.

Érdekesség:
Népi megfigyelések úgy tartják, hogy a csalán közelségének hatására a gyógynövények több illóolajat termelnek, így jóval erősebb lesz az aromájuk.
Csalán a történelemben:
A csalánt csak úgy, mint a kendert már régen is használták textíliák készítésére is. Erre a régészeti leletek is utalnak, ugyanis bronzkori sírokból csalánból készült halotti leplek maradványai kerültek elő.
Ha olvasgatnál még erről :

https://www.gyogyteabolt.hu/bukki-gyogyteak/bukki-gyogyteak-gyogyhatasai-es-felhasznalasa/csalan-gyogyhatasai-es-felhasznalasa

Beküldve:

Semmi sem marad meg a dió alatt… Vagy mégis? 😍

Többen is kérdeztétek az elmúlt hónapokban, hogy mégis milyen növény marad meg a diófa alatt.
Szofi, mit csinálsz te, hogy jungel van alatta.

Hát elmesélem. Semmit, és mindent is.😄

Sok sok utánajárással sikerült olyan növényeket összeválogatni, amikkel nem kell foglalkozni, öntözni, csak kordában tartani.

Na de akkor jöjjön is a lista, alább pedig a képekhez még plussz kommentárt fűztem nektek, hogy jobban eligazodjatok.

Szóval a lista 😊:
– Lágyszárú bazsarózsa.
– Írisz (nagyon szép zöld, de sosem virágzik itt az árnyék miatt)
– Fás szárú bazsarózsa.
– Aranycserje, a sima és a korai fajta.
– Kis meténg, nagy meténg, (talajtakaró)
– Igazi páfrány, nem a külföldi, hanem erdei.
– Amerikai ibolya (viola sororia)
– A fűzfa (kosárfonó) sövényként tolerálja, idén tavasszal lett leszúrva három bot, már hajtanak.
– Hibiszkusz,
– Borostyán
– Varjúháj,
– Vadrózsa/csipkerózsa (2 kétéves, 1 egyéves hajtás)
– Mini tuja ( a dió levelében növekedésgátló van, íg, nagyon lassan nől, de jól érzi magát.) Neki sajnos nem tudom a nevét sem a fajtáját. De ha valaki tudja, írja meg. 😄
– Bodza (ő bármit is kibír 😂 és bármilyen alakúra metszhető. ( ha minden évben metszed nem lesz virága. Nálunk nem baj, mert a kertben máshol van szabadon hagyott bodza.)
– Tulipánból az az igazi régi piros, meg a sárga minden évben szép alatta.
– Kerek repkény (talajtakaró)
– Indiai eper (talajtakaró)
– Fekete ribizli
– Josta
– Mahónia

– Húsos som

Nagyjából ez mind lakik a diófa alatt nálunk😄

Fontos még, hogy nem locsolunk, lusták vagyunk és csak néha metszünk.

Az avart is csak a fűről húzom össze ősszel, nagyjából kétszer.

A füves terület körüli növényeknél pedig a dió avarja is ottmarad, néha a dió is😅 . Amit levágok a növényekről, mert épp alakítom őket, be szoktam dobni alájuk.

A dió alatt füvet is csak a legmagasabb állással (nálunk 6-os a fűnyíróval és az kb 10-15 cm) és ritkán nyírjuk 😃

 

Na jöjjenek a képek:
Itt a képen a fenti felsorolásból a nagy fa a diófa. (Április vége/Május eleje)
A fa tövében az amerikai ibolya látható már levirágozva. Az ibolya közepén áll a mini tuja. A fele látszik csak ki, mert az ibolya levele ilyenkorra már van ahol 20-25 cm magas.
Közvetlenül a fa tövében az írisz csücsül, mint írtam, ennyire árnyékban csak gyönyörű zöld, de napsütés nélkül nem virágzik soha.
(Távolabb a Hibiszkuszok mögött, a magasnak tűnő fű, az írisz és ott már virágzik is, mert délután éri a nap.)
A diófa mögött, de még mindig a lombja alatt látható az aranycserje.
Itt jól érzi magát ő is. Az aranycserje alatt pedig kis meténg és nagy meténg lakik.
Jobbra a képen két hibiszkusz bokor, már 2 éve itt vannak és nőnek is rendesen. A hibiszkuszoktól hátrébb, a képen balrább pedig a húsos som.
Középen pedig egy árnyéktűró (olcsóbb fajta) fűmagról vetett füves terület van. Ezt feljebb írtam, hogy néha nyírjuk, meg az avart legerebjézzük, de nem nincs locsolva, meg tápozva, meg lusták vagyunk, na. 😂😄
A fenti képen kb ugyan az látható, mint az előzőn,
de a kép jobb oldalán Van még a cserépben vadrózsa. (A cserép alja teljesen lyukas, így a földben van a rózsa, a cserép csak dísz, meg amíg kicsi így nem nyírom le. 🙂)
A kép jobboldalán még látszik egy nagyobb és egy kicsegg bodza bokor is.
A bodzában azt szeretem, hogy könnyen alakítható és szívós növény.
Gyorsan nől és nagy felületen ad zöld foltokat a kertben.
A nagyobbikra komló van felfuttatva, mert a termését fel szoktam használni. (Így nem magzik szét a kertben)
A bodza tövében pedig egy buxus csücsül. ( mini 400 Ftorintos aprüság volt, amikor ide került)
Itt látszik a diófától rögtön jobbra a Fásszárú bazsarózsa (már levirágzott).
Bazsarózsától jobbra a páfrány erdő 🙂
A Dió tövében az Írisz.
A karózott fácska egy eperfa. Máshol vana kertben termő, őt csak dísznek hagytuk meg, Pici „bubi” frizurás nyalóka formára nyírom mindig vissza.
(mivel nem rendeltetésszerű, hanem dísz, ezért őt nem is vettem fel a listára)
Dió előtt az Amerikai Ibolya.
És jobbra a páfrány erdő 😃
Ezen a területen szokott nyílni a sok sárga és piros tulipán is.
A háttérben lévő szőlő elég nyomi volt, amikor beköltüztünk, jelenleg rehabilitáción van. 🤣
Itt a fenti képen jobban látszik az ibolya, meg a tujácska is.
A Dió közvetlen tövében egy kisebb mahónia bokor. Tavaly még csak 20 cm volt, még nem volt metszve, mostanra úgy 40-45 cm. Ő is nől szépen.
A dió és az aranycserje közt még csak most kezdtünk el sövényt nevelni.
Itt most jelenleg egy teszt inkubátor van.
Később erreől is beszámolok, ha kéritek.A teszt ikubátorban jelenleg az alábbi mini jövevény növények vannak:
– Kőris
– Tölgy
– Borbolya
– Fagyal
– Csíkos kecskerágó
– Mezei juhar
– Korai juhar
– És még legalább 5, aminek a nevét sem tudom még, de majd kiderítem.
Szóval itt történik a további diófa avar és árnyék tűrő növények kitesztelése 😍🥰
Ezek többségét vagy a kertben itt-ott kinőtt, de nem jó helyen lévő növények átültetéséből, vagy a környező árokszéléről, erdőszéléről szedtük össze.
Vagy pedig magról nőttek.
Egyelőre mindegyik szépen nől és fejlődik, és a metszést is elviselték.
Egy kivételével, aminek nem tudtam a nevét. az sajnos sínylődik, de még meglátjuk mi lesz vele.
Itt a fenti képen a távolabbi növények is látszanak.
Van boróka, bodza, parkrózsák, rózsák, jezsámen, lilaakác is.
Itt inkább az összekép érdekes, mert azok a növények már csak a diófa lombjának a szélén vannak.
Ezt a képet meg teljesen másik oldaról, a rózsákon túlról készítettem,
de itt is látszik jobra a másik képen is látható bodza, mint tájékozódási pont.
A rózsák felett még van dió lomb, és közülük sem szoktam felszedni a dióleveleket, csak a diót.
Itt helyet kapott még a rózsák közt:
– fehér, rózsaszín, lila ibolya
– Bugás lángvirág (idén van itt először, róla még kiderül, hogy szereti e)
– Mustokály zsálya
– Citromfű (az mindent is bír és szétszaporodik)
– Clematis Lila és egy nagyvirágú Rózsaszín.Összességében az elmúlt 3 év tapasztalatából elmondhatom, hogy teljesen biztos vagyok abban, hogy a megfelelő növényekkel egy egész oázist lehet a diófa alá telepíteni.
Nem sok energiával és lusta kertészként is. 😘🥰Mi imádjuk, a madarak is imádják. Remélem nektek is tetszik és hasznos is amit összeszedtem.  😘
Beküldve:

Ezért hasznos a fára kúszó borostyán

Sokan hiszik, hogy a borostyán teljesen tönkreteszi a fákat.
Pedig van pozitív hatása is az ökoszisztémára, amellett hogy szép és mutatós dísze lehet a kertnek.

Fontos tudni erről a kúszú növényről, hogy a kis „tappancsaival” csak kapaszkodik a fába, néha a házfalba. Viszont ezekkel nem szív el tápanyagot, és nem bontja a fák kérgét. Kizárólag kapaszkodik vele, és egy jó nagy karónak használja a fát.
Ezt azért teszi, hogy több fényhez jusson, ennek ellenére az ágvégekig már nem igazán szeret kinyúlni,  mert a félárnyékos helyeket jobban kedveli.
Egyszóval neki is szüksége van a fa árnyékára és lombjára.

Az alábbiak miatt érdemes megfontolni, hogy a borostyánt a fa törzsén hagyjuk.

A fa törzsét képes megvédeni az időjárási viszontagságoktól, erős napfénytől, kiszáradástól, viharoktól és egy plusz tartást is ad a fának.

Örökzöld, így télen is szép dísze a kertnek, amikor a fa már ledobta a leveleit.

A felfutott borostyán remek búvóhely és fészkelőhely a madarak számára. Valamint táplálékforrást is jelent számukra, hiszen a borostyán minél bozontosabb, annál több rovak bújik meg benne, amiből a madárkák jóllakhatnak.

Virágait szeretik a beporzók, többek közt a méhek. Igen sok nektár található a virágaiban. Különösen nagy segítség a méhek számára az, hogy nyár végétől késő őszig virágzik, amikor már kevesebb helyről tudnak gyűjtögetni.

A termései ember számára mérgezőek, de a legtöbb madár számára igazi csemege. A legtöbb hazai, az otthonaik közelében megtalálható madár szeret csemegézni belőle.

Összességében igen hasznos dísze lehet egy fenntartható, madárbarát kertnek.

 

 

Beküldve:

A 4 dolog amire használhatod a teafaolajat.

Pár szó a teafáról

A teafaolaj eredetileg Ausztráliából származik, ahol az őslakosok évezredek óta használják gyógyításra. Rendkívül sokoldalú, elsősorban fertőtlenítő és gombaölő hatása miatt érdemes kipróbálni.

A teafa vagy botanikai nevén a Melaleuca alternifolia egy antiszeptikus, antibakteriális, gombaellenes és vírusellenes tulajdonságokkal rendelkező növény. A fa vadon nő Ausztráliában, és most már egyre több helyen művelik, mivel felismerték a benne rejlő előnyöket. Persze azt fontos tudni, hogy a teafalajat sosem szabad belsőleg fogyasztani, akárki akármit mond. Csak külsőleg használni, mert csak így tud előnyöket kifejteni. A teafaolajnak éles, tiszta illata van, és természetes gyógyító tulajdonságainak köszönhetően nyugtatja a bőrt.

 teafaolaj elfogyasztva toxikus, mérgező hatású. Bőrödön azonban nagyon erős gyógyító hatást tud kifejteni.
A Toxikus mivoltáról a Cikk végén találsz infomációt, mert fontos, hogy ezt is tudd!

1. Teafaolajjal a testszag ellen

A teafaolajos szappanok és tusfürdők segítenek eltüntetni a testszagot.  A teafaolajos szappanokkal való fürdés csökkenti azon baktériumok számát, amelyek testszagokhoz vezetnek. A teafaolajos szappanoknak élénkítő hatása is van, így a friss üde arcbőrhöz is hozzájárul.
Sőtt, a folyékony késítményeket sampontként is fel lehet használni, az teafáta mosóporhoz csepegtetve pedig friss, üde illatot adhatunk a ruhaneműnknek.

2. Zsíros, korpás haj ápolására is jó

10 ml samponhoz 2 csepp illóolaj elegendő.
Ezt teheted rögtön a kezedbe hajmosáskor, nemkellelőrekikeverni. Cseppentés után a szokásos módon mosd meg a hajad.
A habos sampon és illóolaj egyveleget hagyd 3-5 percig a hajadon, mielőtt kimosod, hogy a teafa kitudjafejteni a hatását. Ez utánalaposan öblítsd ki a hajad.
A teafa illóolaj kifejeetten jó hatással van a hajra ésa fejbőrre. Csökkenti a fejbőr viszketését és segít szabályozni a faggyútermelődést. Valamint nyugtató hatással rendelkezik és segít csökkenteni a  korpaképződést.

Horzsolásra, pattanásra, rovarcsípés okozta viszketésre:
1 teáskanál olívaolajba 1-4 csepp illóolajat cseppentsünk, majdjól keverjük el.
Ez után már maszírozhatjuk is a bőrbe.

A teafaolaj igen sok területen felhasználható, zsíros, pattanásos bőrt és sebeket kezelhetünk vele, fertőtleníthetjük a szájnyálkahártyát, torokfájás esetén a enyhíthetjük a gyulladást, belsőleg alkalmazva pedig bélfertőzéseket kezelhetünk vele, valamint parazitákat űzhetünk ki beleinkből. Nátha esetén ugyancsak hasznos lehet, csakúgy mint húgyúti fertőzések vagy ajakherpesz kezelésében.

3. Lábfürdő a gombásodás megelőzésére vagy megszüntetésére

Egy evőkanálnyi sóra cseppentsünk 15-20 csepp teafaolajat, majd 2-3 liter langyos vízben keverjük azt el.
15-20 percig áztassuk benne a lábat.
Körömgomba esetén: 1 evőkanálnyi hidegen sajtolt olajban keverjünk el pár cseppnyi teafa olajat, és kenjük be vele a gombás részeket.

4. Ajakherpesz esetén is

kb. 1 kávéskanálnyi olivaolajba tegyünk 1 csepp teafa olajat, ezzel kenjük be a herpeszt.
Segít a vírus visszaszorításában és a bőr fertőtlenítésében.

FONTOS: BELSŐLEG MÉRGEZŐ, KÜLSŐLEG ÁPOLÓ

A teafaolaj lenyelve mérgező hatású, és nagyon súlyos mellékhatásokat okozhat (például szédülést, zavarodottságot, hallucinációkat, hányást, hasmenést, izomgyengeséget stb.).

A teafaolajat tilos a száj közvetlen környékén, illetve a szemekbe csöpögtetve használni. A teafaolaj használata nem javasolt várandósoknak és gyermekeknek. Teafa illóolajat évszázadok óta alkalmazzák erős gombaölő, fertőzés-gátló és sebgyógyulást elősegítő hatása miatt. Túlérzékeny bőrűek ne használják! Közvetlenül a bőrön csak pattanásokra és szemölcsökre használjuk!

Megjegyzés a teafa kence hordozó olajáról

Annak érdekében, hogy hatékonyan tudjuk használni a teafa illóolajunkat, a higításhoz hordozó olajra lehet szükségünk. Ahhoz, hogy könnyen felvihető és bemasszírozható legyen az érintett területen,higítanunk érdemes.
Az ilyen olajokat nevezzük hordozóolajoknak. Leggyakrabban a kókuszolajat, a szőlőmagolajat, az olívaolajat és a jojobaolajat érdemes használni.

A kókuszolaj azért nagyszerű, mert benne is találhatóak antibakteriális hatóanyagok, valamint vírusellenes zsírsavak. Egyébként bármilyen más semleges olaj hatékony lehet. De fontos szempont, hogy olyan olajat használjunk, ami egészen hosszú ideig eltartható.

A 4 legfontosabb mellékhatás

Azonban a teafaolajnak sok mellékhatása is lehet, amelyeket érdemes szem előtt tartani. Ahogyan majdnem minden jó dolognál, a teafaolaj esetében is fontos megtartani a mértéket.

Ez az esszenciális olaj terpenoidokat tartalmaz, amelyeknek gombaölő és antiszeptikus tulajdonságai vannak. Az ausztráliai őslakosok sokféle betegség kezelésére használták a teafaolajat. Ezért találjuk ezt sok samponban, testápolóban, szappanban és krémben összetevőként. Hasznos lehet az akne, a lábszag, a korpa, a mitesszerek a hüvelygyulladás és sok egyéb betegség és tünet kezelésére.

Kiütések

Ha oldatlan állapotban alkalmazza a teafa olajat az bőrreakciókhoz vezethet. Pirosodás és kiütések alakulhatnak ki, egyeseknél viszketés és hólyagosodás is előfordulhat.

Allergia

Allergiás reakció is előfordulhat, ezért nem ajánlott terhes nőknek és szoptatós kismamáknak. Az allergiás reakció oka azonban az is lehet, hogy a teafaolajban a levegő és a fény hatására oxidációs folyamatok indultak el. Az ilyen oxidált olajat ki kell dobni.

Mérgező lehet

Ha szájon át fogyasztja valaki, mérgező lehet a teafaolaj. Álmosságot, hasmenést, alhasi fájdalmat, zavartságot, gyengeséget, hányást és hasfájást okozhat.
Ha jócskán túladagolja valaki, súlyos esetben akár kómához is vezethet.

Kedvezőtlen hatások

A magas koncentrációjú teafaolaj kedvezőtlen tüneteket okozhat, mint az allergia.  Hogy elkerüljük ezeket, a teafaolaj használata gyerekek és terhes nők számára nem ajánlott.

Beküldve:

Lucerna Szüret

A növényről
A növény felszínesen hasonlít a lóheére (nagyjából mintha az unokatestvére lenne), különösen fiatalon,
Kicsi lila virágfüzérei vannak, amelyeket spirálos termések követnek, ha beérett.
A lucerna melegebb, mérsékelt éghajlaton honos, de már sok helyen termesztik.
Az idősebb növények nagyon hosszú gyökerekkel rendelkeznek. Akár több, mint 5 méter mélyre nől.
Általában négy-nyolc évet él, de a fajtától és az éghajlattól függően több mint 20 évet is élhet.

Lucerna, mint étel?
A lucernacsíra a dél-indiai konyha ételeinek gyakori összetevője.
Néhány országban az emberek lucernacsírát is fogyasztanak salátákban és szendvicsekben.
Mint minden gyógynövény esetében, az időszakos fogyasztás is előnyös, de nem szabad túlzásba vinni.
A szárított lucernalevél étrend-kiegészítőként többféle formában kapható, például por és tea formájában.
Széles körben használják a kozmetikai iparban, és a bőr öregedésének megelőzéséhez ez is egy alkotóelem.
Európában főleg állatok etetésére használják, itthon az emberek állatokért termesztik és dolgozzák fel, de nem eszik meg. Kivéve páran.
De gyógyító hatása van. 
A lucernának erősítő hatása van. Nagyon gazdag C-vitaminban.
A benne található növényi ösztrogéneknek köszönhetően jótékony hatású.
Javítja az élelmiszer felszívódását, erősíti az immunrendszert, és a csontokat és a fogakat
és még sok mást.

Minden évben szedünk belőle tavasszal, a friss hajtásokból.
Lucernából és árvacsalánból is.
Készítettem egy kis videót az egyik ilyen Lucerna szüreti naporól Nektek?

Van egy másik növény, amelyet árvacsalánnak hívnak.
Ő nem igazi csalán.
A méhek is szeretik, és ….. (dobpergés)
Virágai ehetők, leveleit zöldséges ételekben főzve fogyasztják.
Régebben hajfehérítésre használták
A népi gyógyászatban a növényt húgyúti és emésztési problémákra használják, valamint álmatlanság esetén ajánlott.
Továbbá méherősítő hatása van. (Szerintem minden nőnek van olyan, amikor ez jól jön)
és egész növény használható.

Hasznos rovarok
A mézelő méh szereti a lucernavirágot.
Az összes lucernának betakarítása elpusztíthatja a rovarállományt,
de ez elkerülhető csíkokban történő kaszálással, hogy a növekedés egy része megmaradjon.

Egyébként,
Jó recept mellett a lucerna nagyon finom étel.
Majd valamikor teszek fel receptet is ?

Beküldve:

Madársóska – Ehető növények

A madársóska tápláló ehető gyomnövény.

A madársóska az egyik kedvenc ehető vadnövényem. Sóska íze van, és reggeli salátában is felhasználhatod.
Az egész országban megtalálható.

Ha nyitva tartod a szemed, mindenütt megtalálhatod.

A madársóska latin neve oxalis.
Sok különféle fajta létezik. Néhányuknak fehér virágai vannak, másoknak sárga vagy rózsaszínűek.
Magyarországon szabadon a sárgák fordulnak elő leggyakrabban.

A madársóska magas C-vitamin-tartalommal rendelkezik, szintén tartalmaz A-vitamint, és szintén magas oxálsavval rendelkezik.?

Szeretem csak úgy magában is megenni. És ez az egyik kedvenc saláta-összetevőm.
Mind a levelek, mind a virágok ehetőek.?

Sőtt, New Yorkban az egyik puccos étteremben salátába teszik. Itthon pedig gyomként tekintünk rá. ?
Az édesített madársóskából pedig teát is készítenek. Azt mondják, hogy olyan íze van, mint a limonádé.
Még nem próbáltam, de biztosan ki fogom.
Egyesek pedig sörkészítésben használják fel ízesítéshez.

Hogyan lehet azonosítani?

Három szív alakú levele van. Mivel mindegyik száron három levél van, ezért néha összekeverik a lóherevel.☘
Minden levélnek van egy középső gyűrődése.☘
A levelek általában zöldek, de ismert bordó-lila változata is.☘

De ha biztosra akarsz menni, akkor Google -> Madársóska

Beküldve:

Mennyi az esélye egy átlag magnak, hogy fa legyen belőle?

Mennyi az esélye egy átlag magnak, hogy fa legyen belőle?

Na lássuk:

Egy pár szó a csírákról:

A magokat úgy érdemes elképzelni, mint egy hibernált állapotú tartályt, ami a megfelelő környezetben életre kel.

Ahhoz, hogy egy magból csíra legyen, sok tápanyagra van szüksége.
A szükséges tápanyagtartalékokat a sziklevelek vagy a mag tartalmazza.

A csírázás kezdetén a magnak vízre van szüksége.
A víz feltétlenül szükséges ahhoz, hgy életre keljen.
Nem egy csepp víz, hanem állandó vízellátás.

A vízigény növényenként változó.
Még néhány növény is minimális vizet vesz fel, például egy avokádónak állandó mennyiségű vízre van szüksége ahhoz, hogy egyáltalán kikeljen, majd túlélje.

Ahogy a csíra növekedni kezd, oxigénfelvétele növekszik.
Később a szén-dioxid felvétele.
Különböző enzimek aktiválódnak, és megindul a mag vagy a sziklevelek lebomlása,
ami csökkenti a tartalék, tápanyagok számát a magban.
A kis magunkból csíra lesz, hamarosan gyökeret ereszt, és ezután megjelenik az első rügy.
Ez növényenként különböző sebességgel történik.
​

Az első lélegzet

A lombozat megjelenésével megindul a növény fotoszintézise, azaz a szerves anyag termelése. Ez azért fontos, mert ekkorra a mag tartalék tápanyagai kifogyóban vannak, vagy akár teljesen ki is fogytak.

Például, ha a növény ebben az állapotban megsérül, akkor nehezebb lesz a növekedése, vagy egyáltalán nem fog helyreállni, de ez attól függ, hogy milyen növényről beszélünk.

Sok növény nagyon könnyen kihajt, sajnos ez nem minden magra igaz.
A fenyőket sokkal nehezebb csíráztatni, de a retket vagy a brokkolit egyszerűbb.

Még az otthnunkban gyorsan ki tud hajtani egy mag, addig a természetben ez nem olyan egyszerű.
A saját „kertemben” én is védem, táplálom a frissen kikelt növényt.
Már az elején odafigyelek, hogy hova ültessük.
De a természetben a magok bárhová lehullhatnak…

Lehetséges, hogy sok mag nincs olyan helyen, ahol kikelhet, növekedhet vagy élhet.

Erről van egy (csomó) szuper videó is a YouTube-on.
Ez egy tölgy első néhány napja:

Mikor nem történik semmi sem?

Nem akarok tólságosan belemenni, hogy mi minden lehet a mag bukatatója.

Erről részletesebben itt olvashattok az Édenkert cikkében:

https://www.edenkert.hu/kertepites-kerttervezes/kertapolas/magvetes-lepesei-otthon/1967/

Összeségében a mag problémáiról:

Nincs elég víz, így vagy ki sem csírázik, vagy elszárad a csíra.
Hideg van,
Túl meleg van, így csírázás után azonnal fonnyad a növény.
Túl mélyre kerül a mag (Ez nem minden fajta növénynél probléma, de van amelyik így soha sem fog kicsírázni)
Nem kerül be a földbe (Ez szintén adott fajta növényeknek előny, valamelyiknek pedig óriási hátrány.

Bónusz, ha valami, vagy valaki megeszi a magot…

És mi lesz a csírával?

A csírázáshoz víz és hő kell.
Ebből minden növénynek annyi, amennyi neki szükséges ehhez.
De ha már kicsírázott a növény, akkor szülsége van fényre, a fotoszintézishez, tehát a magas aljnövényzet, vagy a nála magasab és sűrűbb növényzet hátráljtatni tudja a növekedésben.
És persze szüksége van megfelelő talajra a táplálék felvételhez.

Aztán persze jöhetnek az állatok és az emberek, akik megeszik, letapossák, levágják, vagy letépkedik.

Persze láttunk már hardcore növényeket, amik a bazilika tetején is gyökeret vernek, vagya ház falán, de nem minden növény ilyen superplant.

Szóval nem egyszerű magnak lenni, sem csírának, annak a fának, amelyik felnő pedig sok tisztelet jár.

Egy fa évente átlegosan hány magot hoz, ebből hány fa lesz.

Erre csak becslések vannak, mert nagyon függ a fajtájától.

De ha megnézzük az alábbi képeket, el tudjuk képzelni,hogy mennyi mag kerül le egy fáról, amiből nem mind lesz fa.

0564.jpeg

Mandula

Akác (édenkert.hu)

Szóval kijelenthetjük, hogy nem egyszerű a növényeknek.

Érdekesség: a mókusok nagyban hozzájárulnak, hogy a tölgyek ki tudnak csírázni, és csemete lesz belőlük.

Beküldve:

A növények és én ❤

A városban való élet nagy előnye az volt, hogy megtanultam bánni a növényekkel.

Vannak, akik természetesnek veszik a sok zöldet körülöttünk, de hogy megértsd milyen fontos ez nekem, mesélek egy kicsit magamról.

Hihetetlenül fontos számomra, hogy sok zöld vegyen körül.
És nem a színről beszélek, hanem a növényekről.?
Olyan helyen nőttem fel, ahol az ablakból láttam az erdőt.
Itt minden évszak gyönyörű és megnyugtató volt.

Hinyázik, hogy 5 perc sétára az ember már kint van az erdőben, a csendben és nyugalomban?.

Mivel sok időmet töltöttem kint, így az innen-onnan kapott növényeim sajnos megsínylették.
Sokszor elfelejtettem locsolni, vagy épp hogy túllocsoltam őket. Az újabb jöjevényeket inkább elajándékoztam, hogy ne jussanak ugyan arra a sorsra.
Azt hiszem, hogy akkoriban talán azért nem zavart ez, mert édesanyámnak is rengeteg növénye volt az igazi és utánozhatatlan természet pedig 5 percre.

Ahányszor sikerült elhervasztanom egy újabb kapott növényt mindig Tistou – A zöld hüvelykujjak című meséje jutott eszembe és valahol egy kicsit szégyelltem magam, hogy nem tartottam őket életben.

Az egész növény mizéria egy maggal kezdődött.
Az egyik barátnőm ajánlotta, hogy próbáljam ki az avokádót.
Finom volt és jó nagy magja, amit bedugtam egy egyik virágládába.

Aztán teltek múltak a hónapok és én el is felejtettem az egészet.
Az egyik nap pedig arra figyeltem fel, hogy valami kinőtt. Egy 5-6 cm-es valami.
Két nap múlva már 10 centi volt, rá pár napra pedig már túlnőtt a 15 cm-en.
Azthiszem kíváncsi lettem, hogy mi is lesz ebből.

Egészen kiskorom óta ez volt az első növény, amit magról neveltem.
Gyerekkoromban anyukám és az iskola is megismertetett ezzel, mint mindenki mást, de valahogy most mégis újdonságnak tűnt.
Csak nőtt és nőtt. Ő túl akart élni én pedig segítettem neki.
Ma már egy méteres fa lett belőle és növekedik szépen.

Mostanra egy egész növényarzenál növekszik nálam. Kedvet kaptam a nevelésükhöz, és otthon is jobban érzem magam a sok zöld között.

Szerintem mások is vannak így a növényekkel, hogy „fura” kapcsolatuk van és egyszerűen nem megy a nevelés.
De csak ajánlani tudom. Hihetetlen jó érzés látni, ahogy napról napra nőnek és egy csomó új dolgot tanultam velük kapcsolatban.