Mennyi az esélye egy átlag magnak, hogy fa legyen belőle?

Mennyi az esélye egy átlag magnak, hogy fa legyen belőle?

Na lássuk:

Egy pár szó a csírákról:

A magokat úgy érdemes elképzelni, mint egy hibernált állapotú tartályt, ami a megfelelő környezetben életre kel.

Ahhoz, hogy egy magból csíra legyen, sok tápanyagra van szüksége.
A szükséges tápanyagtartalékokat a sziklevelek vagy a mag tartalmazza.

A csírázás kezdetén a magnak vízre van szüksége.
A víz feltétlenül szükséges ahhoz, hgy életre keljen.
Nem egy csepp víz, hanem állandó vízellátás.

A vízigény növényenként változó.
Még néhány növény is minimális vizet vesz fel, például egy avokádónak állandó mennyiségű vízre van szüksége ahhoz, hogy egyáltalán kikeljen, majd túlélje.

Ahogy a csíra növekedni kezd, oxigénfelvétele növekszik.
Később a szén-dioxid felvétele.
Különböző enzimek aktiválódnak, és megindul a mag vagy a sziklevelek lebomlása,
ami csökkenti a tartalék, tápanyagok számát a magban.
A kis magunkból csíra lesz, hamarosan gyökeret ereszt, és ezután megjelenik az első rügy.
Ez növényenként különböző sebességgel történik.
​

Az első lélegzet

A lombozat megjelenésével megindul a növény fotoszintézise, azaz a szerves anyag termelése. Ez azért fontos, mert ekkorra a mag tartalék tápanyagai kifogyóban vannak, vagy akár teljesen ki is fogytak.

Például, ha a növény ebben az állapotban megsérül, akkor nehezebb lesz a növekedése, vagy egyáltalán nem fog helyreállni, de ez attól függ, hogy milyen növényről beszélünk.

Sok növény nagyon könnyen kihajt, sajnos ez nem minden magra igaz.
A fenyőket sokkal nehezebb csíráztatni, de a retket vagy a brokkolit egyszerűbb.

Még az otthnunkban gyorsan ki tud hajtani egy mag, addig a természetben ez nem olyan egyszerű.
A saját „kertemben” én is védem, táplálom a frissen kikelt növényt.
Már az elején odafigyelek, hogy hova ültessük.
De a természetben a magok bárhová lehullhatnak…

Lehetséges, hogy sok mag nincs olyan helyen, ahol kikelhet, növekedhet vagy élhet.

Erről van egy (csomó) szuper videó is a YouTube-on.
Ez egy tölgy első néhány napja:

Mikor nem történik semmi sem?

Nem akarok tólságosan belemenni, hogy mi minden lehet a mag bukatatója.

Erről részletesebben itt olvashattok az Édenkert cikkében:

https://www.edenkert.hu/kertepites-kerttervezes/kertapolas/magvetes-lepesei-otthon/1967/

Összeségében a mag problémáiról:

Nincs elég víz, így vagy ki sem csírázik, vagy elszárad a csíra.
Hideg van,
Túl meleg van, így csírázás után azonnal fonnyad a növény.
Túl mélyre kerül a mag (Ez nem minden fajta növénynél probléma, de van amelyik így soha sem fog kicsírázni)
Nem kerül be a földbe (Ez szintén adott fajta növényeknek előny, valamelyiknek pedig óriási hátrány.

Bónusz, ha valami, vagy valaki megeszi a magot…

És mi lesz a csírával?

A csírázáshoz víz és hő kell.
Ebből minden növénynek annyi, amennyi neki szükséges ehhez.
De ha már kicsírázott a növény, akkor szülsége van fényre, a fotoszintézishez, tehát a magas aljnövényzet, vagy a nála magasab és sűrűbb növényzet hátráljtatni tudja a növekedésben.
És persze szüksége van megfelelő talajra a táplálék felvételhez.

Aztán persze jöhetnek az állatok és az emberek, akik megeszik, letapossák, levágják, vagy letépkedik.

Persze láttunk már hardcore növényeket, amik a bazilika tetején is gyökeret vernek, vagya ház falán, de nem minden növény ilyen superplant.

Szóval nem egyszerű magnak lenni, sem csírának, annak a fának, amelyik felnő pedig sok tisztelet jár.

Egy fa évente átlegosan hány magot hoz, ebből hány fa lesz.

Erre csak becslések vannak, mert nagyon függ a fajtájától.

De ha megnézzük az alábbi képeket, el tudjuk képzelni,hogy mennyi mag kerül le egy fáról, amiből nem mind lesz fa.

Mandula

Akác (édenkert.hu)

Szóval kijelenthetjük, hogy nem egyszerű a növényeknek.

Érdekesség: a mókusok nagyban hozzájárulnak, hogy a tölgyek ki tudnak csírázni, és csemete lesz belőlük.