Pénteken műtötték a cicám. Mumusnak hívják és 14 éves.
14 éve velem van. Igazi családtag.
A tavalyi betegséget leszámítva nagyon „fiatalos”, mozgékony és életvidámcicáról van szó.
Tavaly diagnosztizálták emlődaganattal, és minden megtettünk, hogy meggyógyuljon.
Tavaly év elején sajnos egy olyan doktor műtötte, aki nem igazán volt elhivatott (nem írnék nevet, csak ha kéritek privátban), így komoly komplikációk léptek fel a műtét után.
Egy másik doktorhoz, vagyis állatklinikához fordultunk (Őket szívesen megírom, mert nagyon jók! : Juhász Tamás Kisállatrendelő). Ők segítettek a hosszú felépülésben.
Sajnos kiderült, hogy a cicát újra kell műteni, így megint egy hosszú időszak kezdődött, fel kellett készíteni a cica szervezetét a műtétre.
Az altatás volt nagy kockázat, de egy hónapja már jobb vérképe volt a cicának, mint nekem 🙂
A műtétre most pénteken került sor. Nagyon izgultam.
Előtte azt hittem, hogy erős tudok lenni, de aznap minden kiesett a kezemből, és fáztam, mint amikor lázam van.
El sem tudom képzelni, hogy ha gyerekem lesz mennyire fogok izgulni ilyen esetben.
Minden anyuka előtt le a kalappal, aki átment hasonlón a gyerekével.
A sztori végül is happy end. A doktor nagyon precízen járt el, és a cicu most lábadozik. Jó van és jól viselte a műtétet.
Nagyon féltem, hogy elveszítem. És eddig úgy isten igazából soha sem gondoltam bele, hogy mi lesz, ha már nem lesz. Vagy ha nem lesz anyu, a cicám, a párom, a mamám.
Még soha senkit sem veszítettem el, aki ennyire közel állt hozzám, és ezért igazán szerencsésnek érzem magam.
[:en]
My cat had surgery on Friday. Her name is Mumus and she’s 14 years old.
She’s been with me for 14 years. Real family member.
Exept the last year’s illness, she is very youthful, agile and happy.
Last year, she was diagnosed with breast cancer and we did a lot to heal.
At the beginning of last year, unfortunately, the doctor who operated was not very careful (I not write a name, only if you ask in private) did not pay attention to the cat’s age, so serious complications occurred after surgery.
We turned to another doctor at animal clinic (I write the name because they are very good! Tamás Juhász Animal Hospital). They helped in the long recovery. Unfortunately, we got the bad news that the cat had to be re-operated.
So a long period started again, and the kitten’s organization had to be prepared for surgery.
Pre-surgery anesthesia was a big risk (because of the age) , but a month ago she had a better blood test than me 🙂
The surgery was now on Friday. I was very frightened, confused and nervous. Before this, I thought I could be strong, but that day everything fell out of my hand and I was cold as I was having a fever. And my stomach was „up and down”. I can’t imagine if I have a child, how will I behave in a similar situation. Every mother deserves a congratulation, who went through a similar or harder situation with her child.
The story is finally a happy end. The doctor worked very precisely and Mumus is now recovering. She’s good now.
I was very afraid to lose her. And so far, I never really thought about what would happen if I lose her.
Or I lose my mom, my partner, my gradma….
I’ve never lost anybody who was so close to me and I feel really lucky.
[:]
